A térképek története, készítése és fajtái
A térkép az emberiség egyik legfontosabb eszköze a tájékozódáshoz és a környezet megértéséhez. A térképek fejlődése évszázadokon átívelő folyamat, amely a földrajzi ismeretek bővülésével és a technológiai fejlődéssel párhuzamosan haladt előre.
Mi a térkép és hogyan alakult ki?
A térkép a Föld vagy annak egy részének síkban való ábrázolása, amely különböző grafikai elemekkel mutatja be a földfelszín elemeit, mint például a domborzat, vízrajz, települések, közlekedési hálózatok. A földrajzi környezet legelterjedtebb és legsokoldalúbb ábrázolási módja a térkép. A térkép abban különbözik minden más ábrázolási módtól, hogy önálló jelrendszere van, és méréseket végezhetünk rajta.
Hamvas Béla író, filozófus (1897-1968) meghatározása szerint: „A térkép megkísérli a teret és a helyet egzaktul egy nevezőre hozni, olyan egyezményes jelekkel, ahogy a hangjegy egzaktul leírja a zenét. A térkép mindenesetre a civilizáció három legnagyobb alkotása közül az egyik, mert geometrizálni tudja a helyet”.
A térképek története az ókorig nyúlik vissza, amikor az emberek egyszerű ábrázolásokkal próbálták megmutatni a környezetüket. Az első térképeket agyagba, sziklába vésték, fába faragták vagy rénszarvasbőrre, papiruszra rajzolták. Ezek azt bizonyítják, hogy az emberiségnek már évezredekkel ezelőtt is szükségük volt tájékozódásra illetve környezetüket így próbálták ábrázolni.
A földrajzi koordinátarendszerben a szélességi körök (paralelok) és a hosszúsági körök (meridiánok) a földrajzi helymeghatározás alapját képezik. Az Északi- és Déli-sark a Föld tengelyének két vége, ahol a meridiánok találkoznak illetve a paralelok pontokká zsugorodnak. Az Egyenlítő mentén futó szélességi kör a 0 a sarkokon pedig a 90 fok szélességnek felelnek meg. A földrajzi hosszúságnál megállapítjuk a kezdő meridiánt , ami a 0 fok. Ehhez képest 360 egyenlő részre osztották fel az egyenlítőt, a kezdő meridiántól keletre és nyugatra 180 keleti és 180 nyugati földrajzi hosszúsági kör keletkezik. A nullmeridián 1884-től jelenleg is a Greenwichben található obszervatóriumnál található.
Tudtad?
Az elmúlt évszázadok során a kezdő délkör nem volt egységes, a különböző országok egymástól függetlenül határozták meg. Így létezett párizsi, ferrói, pulkovói, pozsonyi, de még budai nullmeridián is, ami a királyi palotán haladt keresztül. Az egységesítés 1884. novemberében történt, amikor nemzetközileg elfogadottá vált a Greenwich-i kezdő délkör.
Egyébként az acélcsíknak és a lézernek csak illusztrációs jelentősége van, a főkört ugyanis csillagászati úton határozták meg, illetve 1974-ben újra is definiálták. Jelenleg 5,3 fokmásodperccel (kb. 100m) arrébb található a főkör, mint ahol a látogatók fotózkodnak.
A térképek fejlődése szorosan összefügg a vetületek kialakulásával. A vetület a földfelszín gömbi alakjának síkba történő leképezési módja, vagyis a vetületek segítségével tudjuk „papírra vetni” a föld felszínét. A gömb háromdimenziós test, a térkép pedig kétdimenziós. A gömbnek síkban történő leképezésekor bizonyos torzulások elkerülhetetlenek: a távolság, távolságtartás, irány (szögtartás) és a terület (területtartás) egyszerre nem valósítható meg arányos kicsinyítéssel. A legnagyobb torzulás akkor jön létre, ha minél nagyobb földterület kerül ábrázolásra egy térképen. Ezért különféle vetületeket dolgoztak ki ezen torzulások csökkentésére.
Síkvetület
A földgömb fokhálózat koordinátavonalainak metszéspontjait egy érintő síklapra vetítik, majd ennek alapján rajzolják meg a síklapon a koordinátahálózatot.
Hengeres vetület
Egy henger pl. az egyenlítő mentén érinti a földgömböt és a fokhálózatot a hengerpalástra vetítik. A legismertebb példa a Mercator-vetület, amely pontos irányokat mutat, de a területek torzításával jár, különösen a sarkok közelében.
Kúpos vetület
Itt a Föld felszínét egy kúp érinti valamely szélességi körön, a koordináta hálózat metszéspontjait a kúpra vetítik, majd a kúpot alkotója mentén felvágják és síkba terítik. Ezt a vetületet általában közepes szélességi körök ábrázolására használják, ahol a torzítás kisebb.
Soklapvetület
Sok síklapból álló szögletes testté alakítják a földgömböt és az így létrejött szabályos soklapú (poliéder) test lapjaira vetítik át a fokhálózatot, így soklap vetületet kapunk. Az elkészült térképlapok trapéz alakúak és sík lapon terítve nem illeszthetők össze.
Magyarország hivatalos vetületi rendszere az EOV azaz az Egységes Országos Vetület, melyet 1975-ben vezettek be, kifejezetten Magyarország területére optimalizálva.
Hogyan készül a térkép?
A térképkészítés egy összetett folyamat, amely több lépésből áll:
• Adatgyűjtés: A mai térképek alapja a műholdas- és légi felvételek. Ezen kívül különböző, már meglévő digitális adatokból is nyernek ki információkat. Továbbá fontos jelentőségük van a már meglévő térképeknek is. Az adatgyűjtés kiegészül helyszíni, geodéziai mérésekkel is, illetve különböző kormányzati szervektől, hivataloktól, szervezetektől is származnak információk. A begyűjtött adatokat egy GIS alapú térinformatikai rendszerben rögzítik. (GIS: Geographical Information Systems, magyarul Földrajzi Információs Rendszer)
• Feldolgozás, digitalizálás: Az összegyűjtött adatokat digitális formában dolgozzák fel. Az adatokat rendszerezik, és a kívánt vetület szerint alakítják át. Az adatokat pontosan rögzítik illetve rajzelemekké alakítják át, vektorizálják. Az olvashatóság szempontjából egy térkép csak véges számú adatot tartalmazhat, ezért a térképészek kiválasztják azokat az elemeket, amikkel a lehető legtöbb, legvalósághűbb adatot közölhet a térkép.
• Tervezés: A térképkészítők eldöntik, hogy milyen információkat és hogyan jelenítsenek meg. Ide tartozik a színek, szimbólumok és a jelmagyarázatok megtervezése is.
• Készítés és nyomtatás: A térkép elkészítése számítógépes szoftverek segítségével történik, majd a végleges térképet kinyomtatják vagy digitális publikálják.
Magyarországon működik egy nonprofit szervezet a Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület (geocaching.hu). Ők online formában ingyenesen elérhetővé teszik a főleg turistautakat ábrázoló digitális térképüket, információs adatbázisukat a turistautak.hu oldalon. Az adatgyűjtést és feldolgozást nonprofit módon az egyesület tagjai végzik, melyhez bárki csatlakozhat.
Térképek típusai, fajtái, felhasználási területek
A térképek sokfélesége a különböző felhasználási területek igényeihez igazodik. Az alábbiakban a leggyakoribb térképtípusokat és azok felhasználási területeit mutatjuk be:
• Földrajzi térképek: A földrajzi térképek a Föld felszínét ábrázolják. Ide tartoznak a domborzati térképek, amelyek a hegyeket, völgyeket és más földfelszíni formákat mutatják, valamint a vízrajzi térképek, amelyek a tavakat, folyókat, tengereket ábrázolják.
• Politikai térképek: Ezek a térképek az országokat, államokat, határokat, fővárosokat és más közigazgatási egységeket mutatják be. Használatuk elengedhetetlen a földrajzi oktatásban és a diplomáciában.
• Gazdasági térképek: A gazdasági térképek különböző gazdasági tevékenységeket ábrázolnak, például az ipar, mezőgazdaság, bányászat elhelyezkedését. Hasznosak a gazdasági elemzések és tervezés során.
• Közlekedési térképek: Ezek a térképek a közlekedési hálózatokat, például az utakat, vasutakat, repülőtereket és kikötőket ábrázolják. Fontosak a logisztikai tervezésben és a mindennapi közlekedésben.
• Tematikus térképek: A tematikus térképek egy adott témát ábrázolnak, például népességi adatokat, időjárási jelenségeket vagy természeti erőforrásokat. Ezeket kutatásokban, oktatásban és különböző szakmai területeken használják.
Tematikus térképek közé tartoznak a turistatérképek is. A turistatérképen a felszín egyenetlensége azaz a domborzat is ábrázolásra kerül, melyen a magasság különbségeket szintvonalakkal vagy színfokozatos ábrázolással szemléltetik. Továbbá fontos elemei a jellegzetes természetes és mesterséges tereptárgyak (magasles, pihenő, kilátó, templom, sziklaorom), melyekkel a tájékozódást lehet segíteni. Ábrázolva vannak különféle tereptípusok növényzettel, illetve azok határaival. Fontos a vízrajz azon belül is a források, patakok jelölése, illetve vízfolyások átkelési helyei továbbá a pihenőhelyek feltüntetése. Ezek pl. nagyon fontos információk egy túra megtervezésekor, illetve a túra során történő térképhasználatkor.
A térképek az emberi civilizáció nélkülözhetetlen eszközei, amelyek segítenek megérteni a világot és eligazodni benne. A modern technológia, mint a GPS és a digitális térképszolgáltatások, tovább bővítette a térképek felhasználási lehetőségeit, így mindennapi életünk szerves részévé váltak.