Szinte nincs olyan kiránduló, természetjáró, túrázó aki ne használta volna okoseszközét kint a természetben, erdőben. Ma már nincs is egyszerűbb módja aktuális helyzetünk meghatározására, mint előkapni a mobilt, pöccinteni a megfelelő app-ra és a kis nyilacska, vagy egyéb általunk egyedileg beállított szimbólum már mutatja is a kijelzőn a megfelelő helyzetünket az online vagy offline térképen. Aztán egy két pöttyintés és már tervezi is az alkalmazás a következő úticélunk vagy végpontunk útvonalát, a beállításoknak megfelelően. Nekünk ezek után csak annyi dolgunk van, hogy néha rá-rá pillantunk a készülékre a biztonság kedvéért és természetesen élvezzük túránk/sétánk minden percét.
Természetesen mi is szeretjük használni okoseszközeinket és a kimondottan ilyen outdoor célokra kifejlesztett GPS kütyüket, de valahol úgy érezzük, hogy az egész heti kijelző bámulás után – legyen az munka vagy szórakozás miatt – kint a természetben szemünket inkább a látványban pihentessük. Vagy pihentethetjük egy-egy szusszanás alkalmával egy szépen megrajzolt, zöld árnyalatban megjelenő papíralapú turistatérképen. Mert bármilyen meglepő, de tervezni, navigálni papírtérképen is lehet!
Egyezzünk meg abban, hogy a GPS-es okoseszközök mellett a papír alapú turistatérkép, alapvető eszköze a természetjárók számára a tervezéshez és a tájékozódáshoz.
Tudtad?
Az első ismert turistatérképek a 19. század elején jelentek meg. Az egyik legelső ilyen térkép a híres brit Ordnance Survey térképsorozat volt, amely részletes földrajzi információkat nyújtott a túrázók számára.
Magyarország első turistatérképe 1885-ben készült a Magyar Kárpát Egyesület gondozásában, és a Tátra hegységet ábrázolta, amely akkor is népszerű célpont volt a természetjárók körében.
Mitől is turistatérkép egy turistatérkép?
Attól, hogy speciális jelöléseket használnak, amelyek segítik a természetjárókat, túrázókat a környezet és a térképen látható elemek pontos értelmezésében.
A turistatérképen az egyik legfontosabb „jelölés” az az északi irány. Talán meglepő, de az észak jel a turistatérképeken nincs külön feltüntetve. A térkép felső vízszintes része mutatja földrajzi északi irányt. A településnevek balról jobbra olvashatók, tehát NY-K-i irányúak. A térkép keretének két szélső függőleges keretvonala jelöli az É-D irányt. Tehát ezen ismeretek birtokában tudjuk betájolni a térképet az É-D iránynak megfelelően. Ez nagyon fontos információ, ugyanis a terepen történő tájékozódásnak ez az alapja!
A koordináta háló a térképen lévő vízszintes és függőleges vonalak részletes hálózata, amely segít a pontos helymeghatározásban. A koordináta háló is kijelöli az É-D és NY-K irányt. A függőleges háló vonalak a földrajzi É-D, a vízszintes vonalak pedig a NY-K irányt jelölik.
A föld felszínét csak kicsinyítve lehet ábrázolni a térképen, a kicsinyítés arányát mutatja a térkép méretaránya. A turistatérképek általában 1:30 0000 – 1:50 000 méretarányban készülnek. Pl. az 1:30 000 méretarány azt jelenti, hogy ami a térképen 1mm az a valóságban 30 000mm, ami átváltva 30m. Vagy ha cm-ben számolunk akkor ami a térképen 1cm a valóságban 300m.
Ha egy cérna darabot vagy egy vékony fűszálat ráillesztünk a térképen jelzett számunkra releváns útvonalra, akkor az A és B pont közötti távolságot egyszerűen lemérhetjük a térkép valamelyik sarkában lévő mértékkel vagy egy vonalzó segítségével.
A térképeken alkalmazott színek fontos információkat jelölnek az adott terület növényzetéről, vízrajzáról, domborzatáról. Például a zöld szín erdőt vagy növényzettel borított területeket, míg a kék szín vizeket, forrásokat, patakokat, tavakat jelöl. A növényzetek fajtáit mint a bokrokat, cserjéseket, tűlevelű erdőket különböző jelölésekkel külön ábrázolják.
Teljesen egyértelmű, hogy egy turistatérképen ábrázolva vannak a turistajelzésekkel ellátott utak, ösvények. Ezek vezethetnek településen belül aszfalt utak mentén, külterületen pedig erdészeti aszfalt- és föld utakon, illetve ösvényeken. A Magyarországon alkalmazott turistajelzésekről ebben a cikkünkben olvashattok részletesebben.
A domborzati magasságokat szintvonalakkal ábrázolják a térképen, melyek barna színűek. A szintvonal egy azonos tengerszint feletti magasságokban lévő pontok mentén kialakuló, önmagába visszatérő képzeletbeli vonal. A szintvonalak segítenek a terep dőlésszögének és magasságának megállapításában. Ha a szintvonalak sűrűn helyezkednek el akkor azon a részen nagy domborzati meredekséget jelez, ha távolabb akkor lankásabb terepet jelöl.
Fenti képen a jelmagyarázat segítségével kiválóan leolvashatók az adott területről a túrázó számára fontos információk:
- a turistautak és azok jelzései
- a szintvonalak (sűrűbben elhelyezkedő szintvonal nagyobb meredekséget jelent)
- fokozottan védett terület (ferde bordó csíkozás)
- barlang, kőmező, védett/jellegzetes fa
- források, patakok, pihenőhelyek
- sziklafal, jellegzetes szikla
Digitális térképek
Az okostelefonokra és GPS-eszközökre letölthető térképek interaktívak, könnyen frissíthetők és valós idejű helymeghatározást is kínálnak. Az olyan alkalmazások, mint a Google Maps, a Locus vagy a Mapy.cz nagy népszerűségnek örvendenek a túrázók körében. Természetesen a digitális térképek és alkalmazások közül is találunk ingyenes és fizetős termékeket, szolgáltatásokat.
Az egyik korai digitális turistatérkép PDA-ra a Russa volt, amelyet az orosz Navitel fejlesztett. A Russa egy offline térképes navigációs alkalmazás, melyet Windows CE és Pocket PC eszközökre fejlesztettek. Az alkalmazást különösen sokan használták Kelet-Európában és Oroszországban. Részletes topográfiai térképeket és GPS-alapú útvonaltervezést kínált.
A Russa előnyei:
- Offline térképhasználat, így internetkapcsolat nélkül is működött.
- Támogatott különböző formátumú térképeket, például Magyarországon a turistautak.hu térképeit.
- Támogatta a GPS-eszközöket, így a turisták és túrázók valós időben követhették a pozíciójukat.
- Ingyenes volt, ami nagyban hozzájárult a népszerűségéhez.
A Russa a 2000-es évek elején és közepén nagy népszerűségre tett szert a PDA-t használó turisták, geocaching-rajongók és természetjárók körében, azonban az okostelefonok elterjedésével fokozatosan háttérbe szorult.
Hogyan használjuk hatékonyan a turistatérképeket?
A turistatérképek megfelelő használata növeli a biztonságot és segíti a tájékozódást. Íme néhány tipp:
- Előzetes tervezés: Mielőtt útnak indulunk, tanulmányozzuk át a térképet, és határozzuk meg az útvonalunkat. A léptékek segítségével számoljunk útvonalhosszt és szintemelkedést.
- Tájékozódási pontok beazonosítása: Jegyezzük meg azokat a pontokat, amelyek segíthetnek az eligazodásban a tájékozódásban (jellegzetes fa, magasles, sziklaorom)
- Kombináljuk a papíralapút a digitálissal: Érdemes mindkét típusú térképet magunkkal vinni, hogy mindig legyen egy megbízható alternatíva.
- Ismerjük meg a térképi jelöléseket: A térképen található jelölések pontos értelmezése elengedhetetlen a sikeres tájékozódáshoz.
Digitális térképekből mi magunk is csinálhatunk papír turistatérképet. Egy digitális térkép éppen aktuális részét – vagyis azt a területet ahol éppen túrázni fogunk – alkalmazástól függően kinyomtathatjuk egy lapra. A legegyszerűbb megoldás ha képernyőképet készítünk és azt jó minőségben, színesben kinyomtatjuk. A kinyomtatott A4 vagy A3 térképrészletünket össze is tudjuk hajtani, beletehetjük egy genotherm-be vagy akár laminálhatjuk is és így törölhető filccel még jegyzetelni is tudunk rá.
Mind a digitális mind a papíralapú térképek kiválóan használhatók túráink során. A papír térképhez nem árt kicsit mélyebben megismerkedni a tájékozódással, tájoló használatával is. A telefonos applikációk által nyújtott térképek és navigálási funkciók is mind segítségünkre vannak, de itt előfordulhat, hogy lemerül a mobil, vagy térerő hiányában ha nincs offline is letöltve a térkép, akkor nem sokra megyünk vele. Ilyenkor pláne hasznos ha elő tudjuk venni a papírtérképünket. Több napos vándortúra alkalmával pedig szerintünk kötelező a papírtérkép!
A turistatérképek nemcsak az útvonaltervezést és tájékozódást segítik, hanem a túrázás élményét is fokozzák, hiszen lehetőséget adnak arra, hogy felfedezzük a természet szépségeit. Legyen szó egy papíralapú vagy digitális verzióról, a megfelelő térkép mindig hasznos útitárs marad minden túrázó számára.
Még egy érdekesség a végére. A lenti képeken egy fémtáblára rajzolt turistatérkép látható, melyet a Bakonyban, a Porva-Csesznek vasútállomás épületén találjuk:
