Mi az a térkép valójában?
Kezdjük a definícióval, mert ebből következik minden más: a térkép a Föld felszínének meghatározott méretarányban kicsinyített, felülnézeti rajza, síkban leképezve, amelyen a terep elemeit egyezményes jelek ábrázolják. Ebben az egy mondatban benne van a térkép három fő tulajdonsága, amit ismerned kell:
a valóság zsugorítva van a térképen, melyet a méretarány fejez ki
a közel gömbölyű Földet sík papírra kell teríteni, ez a vetület
jelrendszerrel dolgozik, a térképen ábrázolt természetes és mesterséges tereptárgyakat jelkulcs segítségével szemléltetik
Nézzük sorban mind a hármat.
Méretarány a térkép „nagyítása"
A méretarány azt fejezi ki, hogy egy adott távolság a térképen hányszorosára kicsinyítve jelenik meg a valósághoz képest. Ha egy térkép 1:40 000 méretarányú, az azt jelenti, hogy 1 egység a térképen 40 000 egység a terepen. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy:
- 1 mm a térképen = 40 méter a valóságban,
- 1 cm a térképen = 400 méter a valóságban.
A magyar turistatérképek jellemzően 1:40 000; 1:30 000 vagy 1:25 000 méretarányúak de 1:50 000-es kiadások is előfordulnak. Fontos, hogy minél kisebb az arányszám második tagja, annál részletesebb a térkép. Egy 1:25 000-es méretarányú térkép tehát részletesebb és „közelebbről" mutatja a terepet, mint egy 1:40 000-es, viszont kisebb területet fed le ugyanakkora papíron.
Jelzett úton egy 1:40 000-es lap bőven elég, de ha jelöletlen terepen, apró domborzati formák alapján tájékozódsz, jól jön egy 1:25 000-es vagy akár 1:10 000-es térkép is.
Jó, ha tudod: a térképen mért távolság nem azonos a valóságban megtett távval! A szintemelkedések miatt a valóságban megtett út mindig hosszabb, mint amit a vízszintes vetület mutat. Erre a szintvonalaknál még visszatérünk.
1:15 000 méretarány
1:30 000 méretarány
A vetület
A Föld közel gömb alakú, a térkép pedig egy sík lap és egy gömbfelületet matematikailag lehetetlen torzulás nélkül síkba vetíteni. Próbáld csak meg egy narancs héját kiteríteni az asztalra, valahol mindig szakad vagy gyűrődik. A vetület az a térképi eljárás, amellyel a gömbfelületet mégis síkra képezik és minden vetület valami földrajzi tulajdonságot torzít. Vagy a szögeket (alakhűség), vagy a területeket, vagy a távolságokat.
Számunkra mint túrázóknak a jó hír az, hogy kis területen, nagy méretarányban a torzulás elhanyagolható. A magyar állami topográfiai térképek alapja az EOV (Egységes Országos Vetület), amely egy szögtartó (alakhű) vetület, vagyis a domborzati idomok alakja, a szögek és az irányok hűek maradnak, így tájékozódáshoz tökéletesen használható. A kereskedelmi forgalomban kapható turistatérképek ebből az állami alapból készülnek.
A magyar turistatérképen nyugodtan mérhetsz távolságot és irányt, az értékek megbízhatóak lesznek.
A jelkulcsok
A térképet nem random színezik és nem egyedi jelekkel ábrázolják a természetes és mesterséges tereptárgyakat, hanem egyezményes jelrendszert alkalmaznak. A jelkulcs az a „szótár", amely megmutatja, mit jelent az adott vonal, szín vagy szimbólum. A jeleket három nagy csoportba sorolhatjuk:
- Alaprajz szerinti jelek – azt ábrázolják, ami a méretarányban valósághűen kicsinyíthető (pl. egy nagyobb tó, erdőfolt, beépített terület körvonala).
- Meghatározott alakú (méreten felüli) jelek – az olyan apró, de fontos tereptárgyak, amelyek a méretarányban már pontként sem látszanának, mégis jelölni kell őket (pl. forrás, kilátó, kunyhó, pad).
- Magyarázó jelek – feliratok, számok, amelyek a többi jelet pontosítják (magasságértékek, helynevek).
A magyar turistatérképek színrendszere logikus, gyorsan megjegyezhető:
- Piros vonal és a hozzá tartozó turistajelzés piktogramja: a jelzett turistautak.
- Fekete/ szürke szaggatott vonal: szekérutak, jelöletlen ösvények, erdei utak.
- Zöld, sárga, fehér színezések: a növényzet típusa (erdő, rét, tisztás, nyílt terület).
- Kék: minden, ami víz, vagyis patak, tó, forrás, vízlelőhely.
- Fekete: mesterséges tereptárgyak, épületek, utak (Szarvas féle térképeken magenta színnel is árázolva).
- Barna: a domborzat amit szintvonalak és magassági adatok szemléltetnek.
Jó, ha tudod: a teljes jelkulcs mindig megtalálható a térképen, általában a lap szélén. Első túránk előtt érdemes alaposan átböngészni. Nézd át, tanulmányozd, hogy kint a terepen már rutinosan megértsd és be tudd azonosítani a környezetedet.
A domborzat a sík papíron a szintvonalak segítségével
A barna szintvonalak azok a görbe vonalak, amelyek az azonos tengerszint feletti magasságú pontokat kötik össze. Önmagukba visszatérnek, és segítségükkel egy lapos papíron is „látni" lehet a hegyet, völgyet, gerincet.
Két szomszédos szintvonal magasságkülönbsége az alapszintköz, amely a turistatérképeken 10 méter.
A szintvonalak olvasásánál az egyik legkönnyebben megjegyezhető szabály az, hogy minél sűrűbben futnak a vonalak, annál meredekebb a terep, minél ritkábban, annál lankásabb. Ahol a szintvonalak szinte összeérnek, ott szakadék vagy nagyon meredek letörés van. Ahol nagyobb a távolság, ott kényelmes, lankás terepen jársz.
A vonalak rajzolatából a terepformák, domborzati idomok is felismerhetőek. A völgyek felé a szintvonalak „V" alakban a magasabb pont irányába öblösödnek, a gerinceknél pedig a lejtő lefelé mutató iránya felé. És hogyan azonosítható be adott domborzati részlet lejtése, illetve a lent/fent meghatározása? A szintvonalakon található magasságérték teteje az emelkedés irányába, az alja pedig a lejtés irányába mutat. Illetve bizonyos szintvonalakon látsz egy szintvonalra merőleges kis barna "vonást", az úgynevezett eséstüskét, mely a lejtés irányába mutat.
Északi irány felül
Szinte minden turistatérkép úgy készül, hogy a lap teteje az északi irányba mutat. Erre épül az iránymérés és tájolóhasználat is. Amikor a térképet a valós terephez igazítod (vagyis „tájolod"), akkor a térkép északját a terep északjához forgatod. Ennek később külön cikket szentelünk, egyelőre elég annyit megjegyezned, hogy a térkép teteje az északi irányba mutat.
Hogyan „olvasd" a térképet a gyakorlatban?
Nézzük tehát a fentiek alapján mik a legfontosabbak a térkép használatakor:
1. Nézd meg a méretarányt, így tudsz távolságot mérni akár már otthon, a túrádra való felkészüléskor, tervezéskor.
2. Tájold a térképet a terepen vagyis fordítsd úgy egy tájoló vagy iránytű segítségével, hogy a teteje észak fel nézzen.
3. Azonosíts legalább két biztos pontot a terepen, amit a térképen is megtalálsz (útkereszteződés, vízfolyás, csúcs, kilátó).
4. Kövesd a jelzett utadat a piros vonal mentén, és figyeld a szintvonalakat, így tudni fogod előre, mikor jön emelkedő vagy lejtő.
5. Mérj távolságot, ha kell és a térképen mért hosszt szorozd a méretarány szerint (1:40 000-nél 1 cm = 400 m). Ehhez használhatsz cérnaszálat, papírcsíkot, vagy a tájoló élén lévő vonalas mértéket, milliméter beosztást.
Papír vagy digitális?
Mi azt mondjuk mindkettő! Tervezz otthon online digitálisan például az Erdősuli útvonaltervező moduljával (https://erdosuli.hu/terkep). A túrád alatt használd bátran a telefonodon a térkép applikációt de mindenképp vigyél magaddal papírtérképet és tájolót is. Na hagyatkozz csak a mobilra, mert azzal rengeteg minden történhet (elejted, megsérül, lemerül, szoftverhiba stb.). A papír térkép mindig ott lapul a táskában, könnyű és nem foglal nagy helyet.
Térképrészletek: map.hu; avenza.com
